A chloasma a klinikai gyakorlatban gyakori megszerzett bőrpigmentációs rendellenesség. Leginkább a gyermekkori életkorú nőknél fordul elő, és kevésbé ismert férfiaknál is látható. Ezt az arca, a homlok és az arc szimmetrikus pigmentációja jellemzi, elsősorban a pillangószárnyak alakjában. Világos sárga vagy világosbarna, nehéz sötétbarna vagy világos fekete.
Szinte az összes faji és etnikai kisebbség kialakulhat a betegségben, de az intenzív UV -expozícióval rendelkező területek, például Latin -Amerika, Ázsia és Afrika, nagyobb előfordulási gyakorisággal rendelkeznek. A betegek többségében a 30-as és 40-es években betegségek alakulnak ki, és a 40- és 50 éves korban 14%, illetve 16%. A könnyű bőrű emberek korai kezdetben fejlődnek, a sötét bőrű emberek később, még menopauza után is. A latin -amerikai kis populációkból származó felmérések 4–10%, 50% -a a terhes nőkben és 10% -uk a férfiakban.
Az eloszlás elhelyezkedése szerint a melasma 3 klinikai típusra osztható, beleértve a középső arcot (a homlokot, az orr dorsumát, az arcát stb. Ezenkívül úgy gondolják, hogy néhány idiopátiás bőrbetegség, például az idiopátiás periorbitális bőr pigmentáció, a melasmával jár. A melanin lerakódási elhelyezkedése szerint a bőrben a melasma epidermális, dermális és vegyes típusokra osztható, amelyek közül az epidermális típus a leggyakoribb, és a vegyes típus a legvalószínűbb,Fa lámpájahasznos a klinikai típusok azonosításában. Közülük az epidermális típus világosbarna a fa fényében; A dermális típus világosszürke vagy világoskék, szabad szem alatt, és a kontraszt a fa fényében nem egyértelmű. A melasma pontos osztályozása előnyös a későbbi kezelés megválasztásához.
A postai idő: május-06-2022
